Lélegezz egy jobb életért!
- Orsolya Gheorghita
- 2023. nov. 18.
- 4 perc olvasás
Frissítve: 2023. dec. 24.
Hogyan lélegez a ma embere?
Talán abban egyetérthetünk, hogy az emberek nagy része felszínesen és nem megfelelő izommunkával lélegzik. Ez rengeteg egészségügyi probléma lehetőségét hordozza magában, olyanokat is, amikre nem is gondolnánk.
Anatómiai alapok
Először nézzük meg, hogy milyen szervek vesznek részt a légzésünk során és azoknak mi a funkciója!
Felső légutak:
Az orrüreg feladata a levegő megszűrése, felmelegítése, párásítása.
Az orr melléküregei (arc, homloküreg, ékcsonti üreg, rostasejtek) felmelegítik a levegőt, könnyítik a koponya súlyát és rezonátorként működnek.
A garat szerepe az orr- és szájüreg összekötése illetve a lég- és a nyelőcső szétválasztása.
Alsó légutak:
A gégében található hangszalagokkal a hangképzés fő központjához érkezünk.
A légcső biztosítja be- és kilégzéskor a levegő áramlását a tüdőkhöz, ill. a tüdőkből a külvilág felé. Belégzés közben pedig tisztítja, melegíti és nedvesíti a belélegzett levegőt.
A hörgők segítenek a tüdőlebenyekbe vezetni a levegőt.
A tüdőben történik a légzési gázok cseréje.
A rekeszizom helyet biztosít a tüdőben megjelenő levegőnek, illetve a bordaközi izmokkal közösen a munka (erőkifejtés) nagy részét végzi el.
A medencefenék izom is reagál a légzésre, hiszen az elmozduló belső szerveinknek készíti elő a helyet.
Ezek együttes összjátéka szükséges ahhoz, hogy az ember a neki megfelelő légzést végezze. Mint korábban, itt is nagyon fontos kiemelnem, hogy rendszerben kell gondolkodnunk.
Mi okozhatja a problémát a légzésünkkel?
Gyermekkorban (ha nem születtünk testi problémával), tökéletes összhangban voltunk testünkkel, emiatt a légzésünk automatikusan megfelelően működött.
Érdemes megnézni egy mindannyiunk által jól ismert klasszikus jelenetet, hogy a síró csecsemő miként használja pl. a rekeszizmát és tátja ki a száját ordítás közben. Képes órákat sivítani a legkülönfélébb frekvenciákon és mégsem reked le vagy fárad el a hangja. Ez a kiinduló állapot hasznos lehet annak az összehasonlításában, hogy manapság mennyire térünk el ettől az ideális működéstől.
Mi minden hat a légzésünkre?
Amit a testtartásról szóló blogposztomban (ITT) is többször kiemeltem, nem mindig ott található a probléma, ahol a kiváltó ok. A feldolgozatlan hatások, amik bennünket értek gyermekkorunk óta,
mind ott lehetnek egy nem ideális állapotban működő testben.
Egy alapvető problémára szeretném felhívni a figyelmet, amely korunkban igen sokszor előfordul, mégpedig az, hogy a rekeszizom és a medencefenék izom elmozdult egymáshoz képest. Gondoljunk bele abba trendbe, hogy a nők felfelé billentik a feneküket, csak hogy még jobban kiemeljék azt! Ezzel a nem megfelelő testtartással teljes mértékben eltolódik ezeknek az izmoknak a vonala, kellemetlen feszültségeket vonva maguk után.
Mivel lehet fejleszteni a légzést?
Legfontosabb dolog egyáltalán megérteni és megfigyelni, hogy milyen az aktuális légzésünk. Ebben a feladatban nagyon sokat számít egy hozzáértő szakember támogatása, aki segít felfedezni a jelenlegi állapotot, esetleges hibákat, feszültségeket, amiket egyedül nem vennénk észre.
Amint azt már korábban említettem, fontos, hogy úgy gondoljunk a légzésre, mint egy egész rendszerre, amelynek az elemeit külön- külön is rendbe kell tenni.
Tehát először az egész légzőrendszerünket érdemes szemügyre venni és megérteni, ezek után pedig a részek összjátékával kísérletezni.
Izomfeszültség vagy felkészülés - az énekesi légzés
A legtöbben a levegővétel oldaláról közelítik meg az énekesi légzést, de ez sokszor máris egy alapvetően feszült állapotot hoz létre, hiszen a levegőt egy nem megfelelő izomállapotra feszítgetjük be a testünkben. A légzőizomzatnak készen kell állnia a levegő befogadására, ami egy rugalmas és nyitott alapállapotot feltételez. Tehát nem a levegő nyomása fogja az izmokat “szétfeszíteni”, hanem egy nyitott izomállapoton keresztül, szabadon tud beáramolni a testünkbe a levegő.
Miért is áramlik? Vizsgáljuk meg alaposabban a légzést a fizika szempontjából:
Belégzés (latinul inspiratio, ugye figyelünk az összefüggésre? ;) )
A mellüreg a belégzőizmok összehúzása folytán tágul - negatív nyomás és szívó hatás jön létre.
A mell hártyás lemezei eltávolodnak egymástól, a mellüregi szívó hatás növekszik.
A külső légnyomáskülönbség miatt levegő áramlik a tüdőbe.
Ennek kiegyenlítésére elképesztően fontos, hogy az izomzatunkat megfelelően előkészítsük.
(Pszichológiai megjegyzés: “befogadóvá” és “nyitottá” kell válnunk arra, hogy “kapjunk” (levegőt), akkor tudunk kifelé is “adni” (lásd: éneklés, beszéd).
Amennyiben így történik a levegővétel, akkor a test automatikusan létrehozza a saját, természetes és minden embernél egyedi (!!) támaszát, amivel a levegőoszlopot fenntartja.
Kilégzés (exspiratio)
A mellüreg szűkül, a mellhártya lemezei közelednek egymáshoz, csökken a szívó hatás.
A tüdő a saját rugalmasságánál fogva összehúzódik és levegőt présel ki magából.
Itt alapvető problémaként merülhet fel, hogy - míg a belélegzés előtt megfelelő módon készítettük elő az izmainkat - a kilélegzés során a testünk bizonyos helyein összeszűkítjük, befeszítjük a megfelelően felépített rendszert, így állítva azt akadályokat elé.
Többféle oka lehet ennek, de leginkább a nem megfelelően használt, illetve nem megfelelő testi pozícióban levő rekeszizomnál keresendő a probléma. Nagyon fontos, hogy ilyenkor megértsük, milyen irányok felé tartanak a testünk különböző részei a ki - és belégzés alatt.
Mivel lehet a légzésünkön javítani?
Elengedhetetlen, hogy a testünk jelenlegi állapotát egy olyan szakember segítségével térképezzük fel, aki megmutatja nekünk az apró összefüggéseket, amik a nem megfelelő légzést elősegítették.
Itt a testi- lelki analógiákra is fény derülhet, ami segít jobban megérteni lényegi reakcióinkat, mindennapi működésünket.
Kiemelten fontos, hogy megfelelő testi állapotot biztosítsunk légzésünknek, ezért az alsó hátizom edzése drámaian fogja javítani ennek helyes működését.
A 80-as évek népszerű fitnesz videóiból is elleshetünk pár trükköt, többek közt a csípő visszabillentő gyakorlatokat, amivel ki tudjuk lazítani illetve egy vonalba tudjuk hozni az egymástól esetlegesen eltolódott rekeszizom- medencefenék izom pozícióját.
Ha egy részt megváltoztatsz, az egésznek is változnia kell, avagy hogyan függenek össze a diafragmák az emberi testben?
Több “rekeszizom” található a testünkben, nem csak az, amit mi a köznyelvben annak hívunk. Ezek összjátéka rengeteget segít annak megértésében, hogy a légzésünk mennyi különböző dolog helyes működésétől függ.
Részletesebben a diafragmákról, avagy a rekeszizmokról és azok kapcsolódásairól a következő bejegyzésben olvashatsz.
Ha nem akarsz lemaradni a legújabb posztokról, iratkozz fel a hírlevélre, vagy kövess az alábbi közösségi médiákon keresztül, ahol a legújabb felfedezéseket, hasznos tippeket és érdekes tudnivalókat olvashatsz az énekléssel, a hanggal és az emberi testtel kapcsolatban:
Comments