Diafragmák, avagy rekeszizmok a testünkben és azok jelentősége

Általában, ha a rekeszizom szót halljuk, az alsó bordaív alatt elhelyezkedő, nagy, kupola alakú izom jut eszünkbe. Ez választja el a mellüreget a hasüregtől és elsődleges feladata, hogy segítse a légzésünket.

Meglepő módon azonban nem csak ez az egy rekeszizom található a testünkben.

Mi a rekeszizom?

Az oszteopátia tudománya gyakorlatilag minden “elválasztó vonalat” rekeszizomnak tekint a testben.

Fő feladatuk, hogy biztosítsák a szervek/szövetek közti folyadék optimális áramlását.

Több elmélet létezik, ami a rekeszizmokat csoportosítja, most három típusával fogunk megismerkedni.

1. A négyes felosztás a koponyaalapi, nyaki - (gége), mellkasi és kismedencei rekeszizom kapcsolatát vizsgálja. Ez a megközelítés áll a legközelebb az éneklés rendszeréhez, hiszen minden olyan elemet tartalmaz, ami elengedhetetlen a hangképzéssel kapcsolatban. Ezek rugalmas membránként működve választják el a test négy üregének tereit: a koponyaalapot, a mellkasi bemenetet, a mellkasi rekeszizmot és a medencefeneket. Mindegyik szerv a test elejétől a hátsó részéig nyúlik, valóban létrehozva az "elválasztó vonal" képzetét. Ezek a szervezet különféle mozgásaiban összeérnek, különösen belégzéskor és kilégzéskor, amikor a belső nyomás mind a négyen áthalad, így biztosítva stabilitást és erőt az egész testben.

(Ennek a típusnak a kifejtésére később még visszatérek.)

2. Az oszteopátiás modell szerint 5 rekeszizom található a testünkben, amiket a következőképpen osztanak fel:

• kisagysátor (tentorium cerebelli)

• gége rekeszizom

• mellkasi kimenet

• mellkasi rekeszizom

• medencefenék

3. A Dallas Osteopathic Study Group szerint az emberi testben 8 rekeszizom található.

• talpi fascia (plantar fascia)

• térdi rekeszizom (popliteal fascia, cruciate ligaments és transverse ligament)

• kismedencei rekeszizom (a medencefenék izom is a része)

• mellkasi rekeszizom

• mellkasi kimenet (anterior cervical fascia, subclavius izmok, costocoracoid ligaments és costoclavicular ligaments)

• nyakszirt alatti háromszög (suboccipital háromszög)

• kisagysátor (tentorium cerebelli)

• töröknyereg fedele (diaphragm sellae)

Az emberi test nagyjából 70%-ban vízből áll. A ki- és belégzés alatt a rekeszizmaink folyamatos mozgásban vannak, együtt "pulzálnak".

Mint említettem, az oszteopátiás elmélet szerint a rekeszizmok részt vesznek az egész test folyadéknyomásának és mozgásának szabályozásában, míg a biomechanikai elmélet, az idegtudomány és a neuroendokrinológia alátámasztja a rekeszizmok hatását a kommunikációra és az alapvető életfunkciókra, köztük a stresszre adott emberi reakciókra, úgymint válaszreakció, fájdalomérzékelés, szexuális funkció és hangképzés.

A nyaki-mellkasi rekeszizom felelős a stresszreakció, a nyelés és a kommunikáció neurológiai optimalizálásáért, amely szabályozza a bolygóideg tónusát. Oszteopátiás tanulmányokban lehet olvasni arról, hogy a központi idegrendszerünknek is van egyfajta ritmikus pulzálása. Ez kapcsolódhat a szívritmushoz és szintén a légzés által befolyásolódik.

A rekeszizmok és a hangképzés kapcsolata

A z előbb említett rendszerekben kiemeltem az elsőt, ami a koponyaalap-gége- mellkasi és kismedencei rekeszizom kapcsolatát vizsgálja.

Hangképzés szempontjából az egyik ilyen sarkalatos pont a rekeszizom (diaphragma abdominale) és a medencefenék izom (diaphragma pervis) kapcsolata. Hatnak egymás mozgására, ezért ha valamelyik nem működik megfelelően, pl. beszűkült a mozgástartomány, akkor az a másikat is befolyásolja. Ezek együttes munkájának hatalmas szerepe van abban, amit "énekes nyelven" úgy hívunk, hogy támasz. A mellkasi rekeszizomnak és a medencefenék izomnak egymás felett kellene elhelyezkednie, ezért amennyiben eltolódnak egymáshoz képest, feszültség keletkezik, amit a test az előbb említett mozgástartomány beszűkülésével kompenzál.

Ez a két nagyszerű membrán szorosan együttműködik egymással, hogy fenntartsa az intraabdominális nyomást és reagáljon annak bármilyen változására. Belélegzés alatt a rekeszizom leereszkedik, a medencefenék izom pedig lesüllyed. a belső szerveink szintén követik ezt a mozgást. (Gondoltad volna, hogy a májunk naponta mintegy 800 métert tesz meg emiatt? )

A rekeszizommal végzett légzés lehetővé teszi a testnedvek szabad mozgását, így lesz a vér- és nyirokkeringésünk hatalmas támogatója. Emellett egy olyan izomcsoport kulcsfontosságú tagja, amely segít a dinamikus testtartási stabilitás megteremtésében. Együttműködik a medencefenék izmaival, a hasizmokkal és a derékizmokkal, hogy aktiválja és megtámassza a testet.

Vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint a medencefenék izmaiban elektromos aktivitás lép fel a belélegzés előtt. Ugyanez az elektromos aktivitás érvényesül a haránt és a belső ferde izmok (mély és oldalsó hasizmok) esetében is. Ez abból a szempontból érdekes, hogy hogyan gondolunk a levegő "vételére", hiszen a belégzés már az izmaink előkészítésével -ezért gyakorlatilag sokkal hamarabb- történik meg, mint maga a tényleges levegő bejutása a tüdőnkbe.

A csípő visszabillentésére szolgáló gyakorlatok sokat segítenek abban, hogy az izom ellazuljon, illetve a test megtalálja a neki megfelelő pozíciót és abban megerősödjön.

Hogyan lehet aktiválni a mellkasi rekeszizmot?

Akaratlagosan is befolyásolhatjuk a rekeszizmunkat – de az összehúzódik anélkül is, hogy ezt tudatosan "parancsba adnánk" neki, hiszen egy megfelelő légzésnél, illetve intenzívebb levegőkiadás alatt (pl. köhögésnél és nevetésnél) is használjuk.

A különböző légzőgyakorlatok segítenek a rekeszizom mozgását tudatosan befolyásolni és azt a hétköznapi mozgásaink alatt intenzívebben használni.

Az éneklés alatt pedig a különböző zenei megoldásokhoz nyújt rengeteg segítséget egy rugalmasan és többféle mozgásra kiképzett rekeszizom.

Kulcsfontosságú kérdés a mozgástartomány kiszélesítése illetve a hasfal és rekeszizom környékének lazítása. Egy mély és lassú belégzéssel, 360 fokban "kitágított" bordaívekkel és a hasizmok tudatos ellazításával könnyen meg lehet érezni, hogy milyen lenne a testünkhöz passzoló legideálisabb légzés.

Amennyiben ez egyedül nem megy könnyen vagy más nehezítő tényezők is közrejátszanak, természetesen nagyon szívesen segítek, hogy megtaláld a neked meginkább megfelelő légzést.

Érdekes kérdés az is, hogy az éneklés közben vajon mindegyik (tehát a lehetséges 8 ) rekeszizom együtt működik - e illetve az éneklés milyen hatással van rájuk. Ennek felfedezése azonban még további kutatásokra vár.

A következő blogposztban a fasciák csodálatos világáról olvashatsz.

---

Ha nem akarsz lemaradni a legújabb posztokról, iratkozz fel a hírlevélre, vagy kövess az alábbi közösségi médiákon keresztül, ahol a legújabb felfedezéseket, hasznos tippeket és érdekes tudnivalókat olvashatsz az énekléssel, a hanggal és az emberi testtel kapcsolatban:

www.facebook.com/harmonious.enekterapia

www.instagram.com/harmonious_enekterapia