Mutasd a fasciád és megmondom hogy vagy!
- Orsolya Gheorghita
- 2024. ápr. 2.
- 3 perc olvasás
Frissítve: 2024. ápr. 3.
Egy manapság igen népszerű téma a fasciák szerteágazó világa. Nézzük meg közelebbről, hogy pontosan mi ez és mi a szerepe a testünkben!
A fascia olyan kötőszövetet tartalmazó struktúra, ami az emberi test minden szervét, izmát, csontját és idegrostját átjárja, kialakítja és megtámasztja, és biztosítja azok folytonosságát. Különböző, egymásra épülő rétegeket hoz létre, több mélységgel, a bőrtől a csonthártyáig.
Magyarul a fasciát bőnyének vagy izompólyának hívják, amit úgy tudunk a legkönnyebben elképzelni, ha a csirkemellre gondolunk. A fehér, hártyás rész a csirke fasciája. Ha valaha fogtál már ilyet a kezedbe, akkor érezhetted, hogy milyen nyúlós, nyálkás, tele van nedvességgel. Ilyesmi hálózat borít be minket is belülről.
Rugalmasságát a benne levő kollagénből és elasztinból nyeri, a nedvességét pedig a benne található rengeteg víz okozza. Ez egy nagyon fontos pont, hiszen a fascia rétegek csak akkor tudnak egymáson elcsúszni, ha elég nedvesség van a testünben ennek kivitelezésére.
Amennyiben a fascia valalamilyen trauma hatására sérül, akkor az hatással van ez egész testünkre.
Képzeljünk el egy egész testünket körbe vevő, nedves gumiruhát! Ha egy részét "megcsippentjük", összefogjuk, akkor láthatjuk, hogy a mellette levő területeken (akár egész hosszan is) feszültség keletkezik. Ez kihat az egész testünkre, az izmokra, a különböző szerveinkre és az idegrendszerünkre.
A fascia latinul kötést, szalagot jelent. S valóban: úgy hálózza be testünket belülről, mintha becsomagolná azt.
A tudósok sokat gondolkoztak rajta, hogy ez a látszólag összefüggéstelen hálózat vajon rendszerbe foglalódik -e és ez alapján jöttek rá a myofasciális láncok létezésére.
A myofasciális láncok
Tomas Myers a fascia kutatásában úttörő volt. Fasciameridiánokat fedezett fel, vagyis azt, hogy a testünkben levő izompólya különböző vonalak mentén rendeződött láncokat alkot.
Összesen nyolc plusz négy ilyen láncot különített el.
Az Anatomy Trains című könyvében azt fejti ki, hogy a különféle mozdulataink ezeken a láncokon belül jönnek létre. Szerepük azért is hatalmas, mert összekötik a testrészeinket illetve általa könnyebben megérhetjük a különféle mozgásainkat.
A probléma gyökere sokszor nem ott van, ahol a fájdalmat érezzük. Az általában inkább ott jelentkezik, ahol a fasciavonalon belül a "leggyengébb" testrészeink találhatóak. Érdemes tehát itt is az egész testünk rendszerében gondolkodnunk, hogy megtalálhassuk a kiváltó okokat.
Mit tudunk tenni a fasciánk egészsége érdekében?
A mozgásnak elképesztő szerepe van abban, hogy a fasciánk rugalmas maradjon, hiszen a legnagyobb "ellensége" a mozgásszegény életmód.
Érdemes megfelelően előkészíteni az izompólya nyújtására szolgáló gyakorlatainkat a test előhidratálásával. A kellően nedves fascia megfelelően rugalmas ahhoz, hogy a kívánt irányba csússzon el, ezzel is elkerülve a lehetséges sérüléseket. Testmagasságtól, nemtől és életmódtól függően akár napi 1,5- 2,5 liter vízre is szüksége lehet a szervezetnek.
Ha nem iszunk eleget, akkor a szervezetünk a létfontosságú szerveinket menti először, magyarul az izomzatunk látja kárát legkorábban a dehidratáltságnak, ezzel rendeteg mozgásszervi problémát előidézve a testben.
A legideálisabb mozgás bizonyos fascialáncok vonalán keresztül történik, ehhez jó szívvel ajánlom Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól- örökre! című könyvét, ami különféle hasznos tanácsokkal is ellátja az embert.
Az ugrálókötelezés szintén olyan mozgásforma, ami az egyik legjobb hatással van a fasciánkra, hiszen az ugráló gyakorlatok fejlesztik a fasciális háló aktivitását és jobb feszességet adnak neki.
Az smr henger napi használatát pedig még azoknak is tanácsolom, akiknek jelenleg nincs "érzékelhető" problémájuk vagy fájdalmuk, hiszen az izompólya hálózatossága miatt ez közvetve a belső szerveinkre is nagyon jó hatással van.
A megfelelő szakember (pl. FDM terapeuta) segíthet rávilágítani fasciánk helyzetére illetve visszaállítani annak helyes állapotát.
Énekeseknek
Fontos, hogy szó essen arról is, hogy hogyan befolyásolja a hangképzést egy- egy traumás fascia rész illetve hogyan fordíthatjuk mindezt az előnyünkre.
Az egész testtünkkel éneklünk, ezért annak rugalmassága óriási hatással van arra, hogy milyen hang jön ki végül belőlünk.
Az arc, fej és a nyak izompólyájának felszabadításával megváltozik a hangnak a rezonanciája. A hátunk, a hasunk, a bordakosarunk és a mellkasunk fasciájának helyreállításával drámaian javulhat a légzésünk, így segítve az éneklés alatt létrejött nagyobb igénybevételt.
Már az is sokat segít, ha éneklés előtt átmasszírozzuk ezeket a területeket. A feszült fascia minden bizonnyal fájdalommal fog reagálni egy- egy ilyen fogásra. Fontos, hogy lassan és elég mélyen haladjunk ahhoz, hogy az izompólyánk reagálni tudjon az ujjaink nyomásásra.
A fascia thoracolumbalis, avagy a széles ágyéki pólya
A fascia thoracolumbais jelentős szerepet játszik a testtartásban, a terhelésátvitelben illetve a légzésben. Ennek a feszessége a derék fájdalmán kívül negatív hatással van a hangképzésre is.
A gerincoszlop alátámasztásának a segítésével a széles ágyéki pólyában fasciális feszültség keletkezik, ami segít nekünk a hasfal szabályozásában. (Ezzel segítve a hang támasztását).
Ezért is lényeges, hogy a medencefenék és a rekeszizmunk lehetőség szerint egymás alatt helyezkedjen el (erről részletesebben ebben a blogbejegyzésben) , hogy ez a fascia megfelelően láthassa el a munkáját és segítsen minket a még könyebb és akadálytalanabb hangképzésben.
コメント